A Csend tere csoport

A Hellinger csoport módszer már régen túlmutat a családállításon. Hiszen már régóta nemcsak az ősök fájdalmának hatásaival dolgozunk. Hanem azzal, hogy hogyan tudunk belépni a Szeretetbe.

A Csend Tere valójában a Szeretet Tere. Azé a Szereteté, ami körbeölel mindannyiunkat, ami mindig jelen van, ami kiárasztja kegyelmét, csak mi nem tudunk kapcsolódni hozzá. Minden egyes állítás annak a folyamatát indítja el, hogy hogyan tudjuk megnyitni a Szívünket ennek. A Szeretetben lenni nem azt jelenti, hogy ott nincsenek érzések, vagy csak boldogság van. Hanem azt jelenti, hogy őszintén merem megélni az érzéseimet és adekvát válaszokat adok a helyzetekre. Azt jelenti, hogy Kapcsolódom a Másikhoz, látom őt teljes valójában. Elfogadást és ítéletmentességet jelent. Azt jelenti, hogy feladom a harcot, és felismerem azt, ami Van. Amikor közel tudok kerülni Önmagamhoz, akkor tudok belépni a Szeretetbe.

Akkor tudok egyre közelebb kerülni Önmagamhoz, amikor megértem, hogy vigyáznom kell a másik emberre. Amikor megértem, hogy nemcsak egyedül vagyok a világban, és szeretettel tudok fordulni mások felé. Amikor még gondolatban sem bántom magamat, és a cselekedeteimmel igyekszem nem bántani másokat.

Akkor tudok egyre közelebb kerülni Önmagamhoz, amikor nem azt kérdezem többé: én hogyan teremthetem meg, amit akarok, hanem azt kérdezem: mit akar az Élet – tőlem? És felismerem azt, ami Van.

Akkor tudok egyre közelebb kerülni Önmagamhoz, amikor kapcsolatban vagyok a Valami Nagyobbal, és Bízó Hittel vagyok a Valóságban.

Akkor tudok egyre közelebb kerülni Önmagamhoz, amikor tisztában vagyok a saját értékeimmel, azzal, hogy mit tudok adni a Világnak, és ez pontosan elég ahhoz, hogy átadjam magam az Életnek. Ebben a pillanatban megjelenik az Öröm.

Akkor tudok egyre közelebb kerülni Önmagamhoz, amikor már kellő tapasztalatot gyűjtöttem élethelyzetekről. Amikor elkezdem látni az emberi kapcsolatok Értékét. Amikor tisztában vagyok azzal, hogy nem dobhatok ki embereket az életemből, mert éppen negatív érzéseket váltanak ki belőlem. Amikor elég bölcs lettem ahhoz, hogy tudjam: amíg valaki hatással van rám, még ha az nem is éppen kellemes számomra, azzal az emberrel dolgom van. Csak azzal nincsen dolgom, aki semmit nem mozdít meg bennem. Mindig megakarunk szabadulni a rossz érzéseinktől, mert nem akarunk szembenézni a fájdalmainkkal. Pedig pontosan ezekben a kapcsolatokban is benne kellene maradni. Azért, hogy megtanuljam szeretni önmagam.

Akkor tudok egyre közelebb kerülni Önmagamhoz, amikor elkezdem meghallgatni a másik embert is. Amikor nemcsak elfogadom a másik véleményét, de el is gondolkodom róla. Még akkor is, ha az én világképembe nem fér bele.

Akkor tudok egyre közelebb kerülni Önmagamhoz, amikor teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a múlt milyen hatással van rám. Amikor szeretettel elkezdem felfejteni az őseim történeteit, melyeket a szeretet nevében tudattalanul magamra vállaltam. Amikor tudom azt, hogy minden cselekedetemnek, gondolatomnak következménye van. Akkor tudom a pillanatot élni.

A Beteljesedésig eljutni a legnagyobb feladat. Hiába döntöm el, hogy mostantól így lesz, mert én így akarom. Kitartó lelki és szellemi munkával, bátorsággal, Hittel, Szeretettel – Igen.

Akkor tudok egyre közelebb kerülni Önmagamhoz, amikor megengedem magamnak az érzéseket. Bátorság kell ahhoz, hogy kinyisd a Szívedet. Mert a Szeretet veszélyes. Ezért teljesedik be annyira kevés Igazi, nagy Találkozás. Ezért veszélyes a Szerelem.

Ha hagyjuk, és nem megyünk világgá a kapcsolatainkból az első nehézség alkalmával, akkor Csodák születhetnek…